Lelki vagy biológiai háttér?

Alapvető kérdés nem csak a szakemberek, hanem az érintett, problémákkal küzdők számára is. Nem tehetek semmiről, mert ilyen vagyok, ilyennek születtem és kész? Géneknek, biológiai folyamatoknak vagyunk kiszolgáltatva? Vagy rajtam múlik, hogy ilyen vagyok? Ha felismerem a hibáimat, akkor megszűnnek a problémáim? Meg tudok változni?

A válasz összetett. Ha tisztán biológiai szemmel nézzük a lelki működések hátterét, akkor ez a megközelítés gyakorlatilag minimalizálja a felelősségünket és szabadságunkat a saját életünk fölött. Kétségtelen, hogy az érzelmi működés szabályozása, a gondolkodás hátterében bonyolult biológiai mechanizmusok állnak. A korszerű génetikai kutatások sorra mutatják ki a gének befolyását a karakterre, a hangulati működésre.

Az egyszerűbb gerinces állatok viselkedése szinte teljes mértékben biológiailag meghatározott, minimális az a variabilitás, ami a külső körülményekhez köthető. Minél fejlettebb az idegrendszer, annál nagyobb a külső körülmények hatása az egyed viselkedésére, mentális állapotára. Az embernél bár pontos arányokat nehéz mondani, a külső körülmények befolyása igen nagy. A legújabb vizsgálatok egyfelől kiderítették, hogy genetikailag sok karakter vonás meghatározott, ugyanakkor azt is, hogy az emberi agy rendelkezik azzal a fantasztikus tulajdonsággal, az úgynevezett plaszticitással, hogy tartós külső ingerek olyan biokémiai és strukturális biológiai változásokat eredményeznek melyek hosszan fennállnak, érzelmi életünket, szociális viszonyulásainkat, kapcsolatainkat meghatározzák.

A korai kapcsolatokban átélt sokszínű érzelmi állapotok, a gyermek és gondozója közötti kapcsolati minták mélyen beépülnek a személyiségünkbe, és mint egy láthatatlan erőként határozzák meg a karakter kialakulását, az emberi kapcsolataink jellegzetességeit. Azok az agyi struktúrák, amelyek a tudatosan felidézhető, gondolatokhoz köthető, szavakkal leírható memóriáért felelősek, 5 éves korban kezdenek éretté válni, ezért van az, hogy 5-7 éves kor előttről a legtöbb embernek csak néhány fényképszerű emléke van.

Ugyanakkor az érzelmi memória születésünktől kezdve tökéletesen működik, így a helyzetek kiváltotta érzelmi válaszaink mélyen rögzülnek és könnyen mobilizálódnak anélkül, hogy tudatosan ezt észlelnénk. Ezek a nem tudatos érzelmi viszonyulások aztán meghatározzák döntéseinket, gondolkodásunk jellegzetességeit.

Az emberi faj alkalmazkodó képességének hátterében álló okok egyike, hogy a genetikai meghatározottság csak részben definiálja előre a személyiség alakulását, és van egy olyan kódolt változási potenciál, mely hatására az ingerek következtében egyrészt meglévő neuronális kapcsolatok szelekciója következik be, másrészt új neuronális kapcsolatok, "pályák" és más tartós biokémiai változások jönnek létre.

A pszichiátriai problémák kezelésére a fentiek értelmében két út létezik. Az egyik a gyógyszeres, a másik a pszichoterápiás kezelés.