Pánikbetegség

A pánikbetegség stressz-betegség. A betegeknél legtöbbször kimutatható olyan élethelyzet akár munkahelyi, akár magánéleti, ami tartósan bizonytalansággal, feszültséggel jár.

Pánikbetegség

Sokáig kérdés volt a pánikbetegség létezése is egyáltalán, mely az elmúlt bő évtized kutatásainak és a kezelési tapasztalatok halmozódásnak köszönhetően ma már elfogadott önálló, vagy más betegségekkel együtt létező kórforma. Nem is oly régen még szívneurózis, vegetatív neurózis, vagy egyszerűen hisztéria diagnózisát kapta a panaszaival orvoshoz forduló beteg ha felismerték, hogy szomatikus panaszai mögött, azt magyarázó kimutatható elváltozás nincsen.

Mára a pszichiátriai ambulanciák egyik leggyakrabban előforduló betegségévé nőtte ki magát.

Az elmúlt években a tévében, újságokban és más médiában kiemelten sokat foglalkoztak ennek a betegségnek a tüneteivel, felismerésével, így a betegek tömegesen özönleni kezdek a pszichiátriai ellátásba. Nevet kapott egy eddig megfoghatatlan, a betegnek el nem ismert szenvedést, az orvosoknak frusztrációt, tehetetlenséget okozó betegség.

Fel kell ismerni, hogy ez egy gyakran súlyos, életvitelt és életminőséget alapvetően negatívan befolyásoló állapot.

Tünetek

A betegség jellemzője a hirtelen, robbanásszerűen kialakuló heves izgalmi állapot, mely erős szorongással, gyakran erős halálfélelemmel, heves szívdobogással, ájulásérzéssel, hirtelen elgyengüléssel, végtag és szájzsibbadással jár. A beteg számára gyakran érthetetlen, hogy a roham akár teljes nyugalomban jelentkezik pl. éjjel, reggel ébredéskor, otthon a fotelben tv nézés közben. Ez különösen nehézzé teszi a beteggel annak elfogadtatását, hogy tünetei hátterében nem súlyos életveszélyes testi betegség áll. De a rohamok gyakran jelentkeznek tömegben, közlekedési eszközön, munkahelyen is. Majdnem mindig úgy érzik, hogy halálos veszélyben vannak, legtöbben szívinfarktustól vagy agyvérzéstől félnek. Ez a félelem a magja a betegség krónikussá válásának és ez az, ami irracionalitásánál fogva a környezetben értetlenkedést, elutasítást válthat ki. Ritkább esetben heves hasi panaszok, hányás formájában jelentkezik a szorongásos roham.

A pánik betegségnek három összetevője van

Az egyik maga a pánik roham. A roham alatt átélt testi és szorongásos tüneteknek két összetevőjük van. Primeren maga a pánik roham által generált fent leírt tünetek, amelyek teljes mértékben megegyeznek a másodlagos szorongás tüneteivel vagyis, hogy a beteg a pánikrohamtól halálra rémülve „pánikba" esik, ezzel a rendkívül felerősítve a pánikrohamot.

Ha a betegség pusztán ennyiből állna jelentősen kevesebb gondot okozna. Azonban a másik kettő, az anticipátoros szorongás és az elkerülő viselkedés hosszútávon sújtja a beteget.

A rohamok után tartós szorongás marad mely gyakran az irracionalitásba hajlik, hiszen találkozunk olyan betegekkel, akinek sok évvel ezelőtt volt egy vagy esetleg néhány rohama, mégis életét attól kezdve az anticipátoros szorongás és az elkerülő viselkedés határozza meg. Az anticipátoros szorongás lényege, hogy folyamatosan az a félelem tölti ki a tudatot, hogy a roham bármikor váratlanul ismét bekövetkezhet. Ez a szorongás a társuló gondolatokkal együtt mindig jelen van, elvonja a páciens figyelmét, nem tud másra koncentrálni, nem tudja magát átadni más életeseményeknek.

A másik összetevő az elkerülő viselkedés. A beteg kerüli azokat a helyzeteket, ahol a roham előfordult. Társaságban nem mer kommunikálni, munkahelyen kerüli a stresszes helyzeteket, defenzív viselkedést folytat. A súlyosabb elkerülő viselkedés leggyakrabban a közlekedéssel kapcsolatos, egészen addig, hogy a lakást nem meri elhagyni. Egyedül nem ül járműre, vagy súlyosabb esetben csak kísérővel hagyja el lakását, mert retteg a roham ismétlődésétől. Ez már olyan következmény, mely a betegség következtében olyan életminőség romlással jár, ami igen súlyosnak tekinthető. A munkába menetel nehezül, vagy inkább otthon marad, a család szerkezete átalakul, mint egy súlyos szomatikus krónikus beteg családjában. A családtagok élete is betegség köré szerveződik, a beteget kímélni, kísérgetni kell.

Gyakran látható, hogy a pánik beteg az izgalmi helyzeteket is kezdi kerülni. A munkahelyen az értekezleteket és megbeszéléseket igyekszik elkerülni, nem vállal be feladatokat mert fél, hogy a pszichés terhelés következtében a roham ismét jelentkezhet. Kerüli a szociális helyzeteket. Ezek az elkerülő viselkedések a karrierre, a munkában való előmenetelre, tanulmányokra, szociális kapcsolatokra vannak negatív hatással. A pánikrohamok következtében kialakuló fóbiák leggyakrabban az agora-, és a szociálisfóbia.

Ebből adódik az a következmény, hogy bizonyos esetekben a valóban súlyos, az életformát jelentősen módosító betegségek közé sorolhatjuk.

Egyes vizsgálatok szerint a sürgősségi osztályukra mellkasi panaszokkal érkezőknél 17-25%-os arányban diagnosztizálható a betegség. A háziorvosi ellátásra is jelentős terhet rónak. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szót kell említeni a betegnek az egészségügyi rendszerhez való viszonyáról. Számtalan beteg jelentkezik diffúz testi tünetekkel kivizsgálásra, azonban a pánik roham nem hasonlítható a szomatoform betegek nehezen megfogható panaszaira, itt jól körülírható, heves testi tünetek jelentkeznek, melyek leggyakrabban a szívinfarktussal asszociálódnak. A betegek azonnali segítséget követelnek. Ügyeletet, mentőt hívnak, és mivel a tünetek alapján sokszor nem eldönthető a diagnózis, gyakran sürgősségi osztályra kerülnek rövid időre. A rohamok alkalmával ezt újra és újra megteszik, gyakran heti több alkalommal. A háziorvost is ismételten felkeresik mellkasi panaszokra hivatkozva. Az orvos beutalja kivizsgálásra, melynek az eredménye negatív. A beteg ismét jelentkezik, újabb kivizsgálás történik, mely újra negatív. Ha a rohamok ismét jelentkeznek, akkor a beteg a korábbi negatív leletek ellenére ismét felkeresi a háziorvosát vagy kardiológusát, ismételten ügyeletet vagy mentőt hív magához. Úgy érzi nem veszik komolyan, nem vizsgálják ki jól. A betegeink egy része mikor hozzánk kerül ismételt teljes és részletes kardiológiai kivizsgáláson van túl, sokszor különböző centrumokban. A háziorvos attól függően, hogyan tudja kezelni a beteg ismételt sürgető kérését, újabb és újabb kivizsgálásokat , labor vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat rendel el.

A pánik betegek kezelése egy kissé eltérő stratégiát követel a kezelő részéről. Az orvos-beteg kapcsolatot az nehezíti leginkább, hogy a betegség tünetei és a betegség oka a páciens számára élesen elkülönül egymástól. A beteg markáns, számára életveszélyes állapotot előidéző testi krízisként éli meg tüneteit, a kezelő viszont pszichiátriai-pszichológiai hátteret mutat fel a betegnek. Ez az eltérés terheli meg legjobban a pánik betegek gyógyításának folyamatát, hiszen ha a kezelő a betegség pszichés komponensére utal, vagy annak megszüntetésére koncentrál, azt a beteg úgy éli meg, hogy az orvos téved, nem tesz meg mindent, rossz úton jár, és ezt gyakran nem is rejti véka alá.

A sikeres terápia alapja, hogy, mindig el kell ismernünk a panaszok szubjektíve súlyos voltát, és azt, hogy ez mekkora szorongást és szenvedést okoz a betegnek. Ésszerű szomatikus kivizsgálást követően, el kell magyarázni a betegnek, hogy a heves testi tünetetek és a szorongásos zavar nem zárják ki egymást. Nem kell konkrét aktuális, jól definiálható, a közelmúltban történt pszichés traumának lennie a háttérben (a betegek leggyakrabban ezt keresik). Többször találunk inkább elhúzódó krónikus stressz faktorokat, mint stresszel járó munkahely, rossz familiáris viszonyok, elhúzódó egzisztenciális bizonytalanság. Sokszor nem is olyan nyilvánvaló ez a beteg számára, hogy összefüggésbe hozza a problémáit a tünetivel.

Fontos megemlíteni, hogy a pánik zavar természetesen nem zárja ki valódi kardiális eltérés meglétét, ahogy definitív kardiális probléma sem zárja ki a pánikbetegséget. Vizsgálatok vannak, hogy bizonyos kardiális eltérések és a pánik betegség fokozott együttes előfordulásáról, mint pl. a Mitrális prolapsus sy.

Elérhetőség

Időpont egyeztetés az alábbi telefonszámon történik:
06-30-243-1610
Cím: Bp.1055 Szent István Krt. 13. II.emelet 3.

Bővebb információ