Kényszerek

Kényszerek

Egészséges kényszerek nélkül az életünk nem működne rendezetten, nem lennénk képesek munkahelyi vagy más szociális helyzethez alkalmazkodni. A kényszer felfogható úgy is, mint egy normális késztetés a minket körül vevő dolgoknak, a minket érő eseményeknek a rendezésére, kontroll alatt tartására. Ennek a késztetésnek az ereje személyenként nagyon eltérő lehet.

Ideális esetben a szükséges mértékű kényszer hatékonyságot eredményez, ügyeinket kézben tartjuk, környezetünkben optimális rendezettséget érhetünk el. Fokozott kényszer esetén megjelenik egy fokozott késztetés a körülmények kontrollálására. Ez a kényszer fokozódásával átvált egy olyan működésbe, amikor már nem segíti, hanem rontja a teljesítményt, akadályozza az életet. A kényszer vonatkozhat látszólag értelmes, és nyilvánvalóan értelmetlen, sokszor egészen abszurd dolgokra. Értelmes dolgokra vonatkozó mégis túlzó kényszerre példa a rendmánia. A rend jó dolog, de mikor minden ennek rendelődik alá és más fontos dolgokban akadállyá válik, akkor már túlzottnak vehetjük. Van aki a munkájában kényszeres. Ez is szükséges mértékben segíti a hatékonyságot, de egy szint után annyi energiát köt le, hogy csökken a teljesítmény, a kontroll már öncélúvá válik.

Valószínűleg, nem lehet meghatározni az optimálisan szükséges kényszert, mert elég széles az a tartomány, ahol még mindenki jól érezheti magát és a környezete sem szenved tőle. A nagyon rendetlen és a pedáns rendszerető is abban a tartományban van, ami normálisnak nevezhető.

A kényszert kórosnak akkor mondjuk, mikor jelentősen befolyásolja az életminőséget. Ha a tisztálkodási vagy ellenőrzési kényszer olyan sok időt igényel,hogy nem képes bemenni a munkahelyére vagy más feladatának nem tud eleget tenni. Vagy ha a meg akadályozzák a kényszer elvégzésében, akkor extrém feszültség, adott esetben dühroham jelentkezik. Mondjuk ellenőrzési kényszer esetén, ha megakadályozzák az illetőt, hogy ismételten ellenőrizze a lakást (gáz, villany, vasaló, víz, stb.) tartós szorongás, feszültség, nyugtalanság lép fel, agresszívvé, indulatossá válik.

Nem csak cselekedetekben megnyilvánuló kényszerek vannak, hanem gondolatokban jelentkezők is. Ebben az esetben leggyakrabban olyan szorongást keltő gondolatok vannak jelen a tudatban, amik ijesztőek, az illető számára is elfogadhatatlanok. Ilyen pl. az a gyakori kényszergondolat, hogy ártson másoknak (gyakran családtagra, szülőkre, saját gyermekre vonatkozóan). De van, amikor a kényszer gondolatnak az a tartalma, hogy bizonyos helyzetben el fog követni egy kínos cselekedetet. Ismert a hezitálási kényszer, mikor a beteg nem tud döntést hozni és ez olyan mértékű, hogy adott esetben percekig vagy akár tovább is ledermedve áll egy helyben miközben banális mindennapi dolgokban kell döntést hozni. Létezik kényszer, mikor egy, vagy több rémületet keltő, szörnyű képet lát maga előtt a beteg, melytől nem tud megszabadulni.

A gondolati kényszerek lényege, hogy a beteg nem tud tőlük megszabadulni, akarata ellenére folyamatosan a tudatába törnek és megakadályozzák, hogy figyelmét másra, munkájára, vagy a mindennapi élet dolgaira tudja fókuszálni. Tartalmuk rendszerint félelmet keltő, ezért jelentős szorongást okozhatnak.

Kezelés

Súlyosabb esetekben szerotonin rendszerre ható gyógyszerek adása feltétlenül indokolt. Gyógyszer nélkül a súlyosabb tünetek szívósan, a pszichoterápiával dacolva tartósan fennállnak.

Pszichoterápiás módszerek közül a leggyakrabban alkalmazott módszerek a viselkedés, kognitív, vagy a dinamikus terápia.

Kényszer és a fóbiás betegségek esetében is igaz, hogy a legjobb eredményt a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések kombinációja jelenti.

Elérhetőség

Időpont egyeztetés az alábbi telefonszámon történik:
06-30-243-1610
Cím: Bp.1055 Szent István Krt. 13. II.emelet 3.

Bővebb információ